
Hercules Observatory Hajdúhadház
Obszervatóriumom

Magamról!
Hadházi Csaba Miklós vagyok amatőr csillagász. Hajdúhadházon élek és itt végzem rendszeres észlelésimet egy 203/1600 Ritchey-Chrétien távcsővel,mely NEQ-6 GOTO számítógép vezérlésű távcsőmechanikán van.A csillagászati észleléseket 1986 óta minden derült nap végzem.A fő észlelési terület a változócsillagok fényességmérése és a napfoltok részletes fényképezése ASI 678 MC kamerával nagy felbontásban és teljes korongkép készítése egy digitális géppel).További észleléseket egy Canon EOS 250D DSLR fényképezőgéppel készítem.Az ASI 678 MC kamerával a Nap,Hold és bolygókat rögzítem.A 250D géppel pedig szupernóvákat,üstökösöket,mély-ég objektumokat fényképezek.A fényképezésnél az NEQ-6 mechanika vezetésére Lacerta M-Gen II autoguidert használok.A Herkules Obszervatóriumom ahol az észlelések folynak 2009-ben épült meg.
Az obszervatórium GPS koordinátái:
Északi szélesség: 47 40' 54,6"
Kelet hosszúság: 21 39' 30,7"
Elérhetőségeim/Contacts/: Tel:+36/20-5896209

Észlelni való objektumok 2026 Szeptember
Látványosabb, fontosabb események UT időzóna szerint (NYISZ-2 óra):
Vénusz-fedés szeptember 14-én!!!!
A 2026-os év egyetlen bolygófedése egy hétfői délelőttön zajlik. Az egy évvel korábbi okkultációnál most kedvezőbb a helyzet, a 12%-os, növekvő fázisú Hold a Naptól 41 fokra keletre lesz, viszont a Nap jóval magasabban jár az égen (2025 szeptemberében 27 fokra nyugatra volt). Mivel már növekvő a fázis, a Hold a Nap után kel, a belépéskor még csak 10 fok körül lesz a horizont felett. A jó kontraszt eléréséhez használjunk polarizációs szűrőt.
A kis magasság ellenére a ragyogó Vénusz-sarlót jól lehet majd látni, hiszen felületi fényessége jóval meghaladja a Holdét, bár megkeresése gondot okozhat a fényes égbolton. A Vénusz 29% megvilágítottságú sarló, a korong átmérője 37 ívmásodperc. A belépés a sötét oldalon lesz, a bolygó megvilágított korongja fogja érinteni a láthatatlan holdperemet. Az előrejelzésben szereplő időpontok a Vénusz középpontjára vonatkoznak, a két égitest érintése 45 másodperccel korábban várható. A Vénusz-sarló csúcsainak eltűnése a fedés kezdete után 53 másodperccel lesz, a maradék (láthatatlan) korong 89 másodperccel a jelenség kezdete után érinti a holdperemet.
Sokkal látványosabb lesz a kilépés, hiszen a fényes oldalon megjelenő, hasonló fázisú két égitestet láthatunk (csak a Hold éppen ötvenszer lesz nagyobb a Vénusznál). Ekkor a Hold már 18 fokkal lesz a horizont felett a délkeleti égen. A kilépésre a terminátor északi pólusától 65 fokra számíthatunk, a Mare Crisiumtól kicsit északra, a világos peremen. Először a Vénusz fényes pereme fog előbukkanni; mivel sokkal fényesebb a holdfelszínnél, látványos lesz a kibukkanás. A Vénusz peremének feltűnésére az előrejelzésben szereplő (a korong közepére vonatkozó) időpontokhoz képest 49 másodperccel korábban kerül sor. Ehhez képest a Vénusz déli részének előbukkanása az első megjelenés után 70 másodperccel lesz. A bolygó árnyékban lévő peremének kontaktusára még 27 másodpercet kellene várni (ez a jelenség nem megf
------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Bolygók láthatósága:
Merkúr: 5-étől kereshető napnyugta után a nyugati látóhatár közelében, fél órával nyugszik a Nap után. Láthatósága alig javul az ekliptika látóhatárhoz viszonyított lapos szöge miatt. Ez a hónap nem kedvez a megfigyelésének.
Vénusz: Napnyugta után kereshető a délnyugati látóhatárhoz közel, de láthatósága gyorsan romlik. A hónap elején még egy órával a Nap után nyugszik, a hónap végére ez az érték fél óra alá csökken. Azonban igen fényes, ezért akár a nappali égen is észrevehető, és az alkonyati fényben is látható marad. Fényessége –4,6m-ról –4,8m-ra, átmérője 30,1″-ről 47,2″-re nő, fázisa 0,39-ról 0,16-ra csökken.
Mars: Előretartó mozgást végez az Ikrek, majd 25-étől a Rák csillagképben. Éjfél után kel, az éjszaka második felében látható a keleti-délkeleti égen. Vöröses fénye segíti a megtalálását. Megfigyelhetősége tovább javul. Fényessége 1,3m-ról 1,1m-ra, látszó átmérője 5,1″-ről 5,6″-re nő.
Jupiter: Előretartó mozgást végez a Rák, majd 23-tól az Oroszlán csillagképben. Hajnalban kel, napkelte előtt figyelhető meg, fényesen ragyog a keleti égen. Fényessége –1,8m, átmérője 32″.
Szaturnusz: A Halak csillagképben végzi hátráló mozgását. Az esti órákban kel, az éjszaka nagyobb részében jól megfigyelhető. Fényessége 0,6m, átmérője 19″.
Uránusz: Éjfél körül kel, az éjszaka m
-----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Változócsillagok: X Oph,R Cyg,W Cyg,DYVul,R SGR,S Aql,S Lac,T Cep,U Sge,X Sge
Mély-ég objektumok: M 16,M 17,M 18,M 20,M 27,NGC 7000,IC 4756,NGC 6342
Üstökösök: 220P/McNaught
Kettőscsillagok: 2 Sco,RR Oph,39 Oph,8 Lac,Stf 2801 Cep,16 Cyg,29 Cyg,Stta 388 Vul
Szupernóva/nóva: SN2026aaiv(NGC 7331),SN2026sqf(NGC 3310)
Fedések,fogyatkozások,együttállások:
Táborok,találkozók
Észleléseim
Napészlelések
200/1000 Newton,Baader Astrosolar szűrő,ASI 120 MC kamera,Registax 6.0 képfeldolgozó program
Hold észlelések
Bolygók
Mély-ég (asztrofotók)
Üstökösök
Szupernóvák
Kettőscsillagok
Fogyatkozások,fedések
Légköroptika
Látogatók a csillagvizsgálóban
Szakmai elismerések,oklevelek


